Ha jól tudom először vett részt az étterem az étterem héten. Ez például számomra és a párom számára egy szuper lehetőség volt, mert az utóbbi időben kezdtünk el gyakorlatban is ismerkedni a különböző fine dining koncepciójú éttermekkel. Korábban nem jártunk a Textúrában, ez egy remek lehetőség volt. Voltak elképzeléseink, hogy majd mi vár ránk. Gondoltuk, hogy hasonló élményben lehetünk részesek, mint azok akik egy degusztációs menüsort kóstolnak végig, hiszen az étterem biztos törekszik majd a színvonal magas minőségére mindegy, hogy a vendég 40 vagy 140 ezer forintot fizet az élményért.
A személyzet végtelen kedves volt. Az ételek finomak voltak. Mégis elmaradt a “hűha” élmény. Az élménye annak, hogy ez valami más, ez valami különleges. Nem azt éreztük, hogy egy élményben van részünk, hanem, hogy ettünk egyet. Hiszen rájöttünk, hogy nem mindenki ugyanazt a lehetőséget látta abban, hogy a Textúra részt vett az étterem héten, mint mi. Amikor mi érkeztünk, csakhamar mellettünk foglalt helyet 1 vagy 2 kiscsalád nagyjából egy 1,5 és egy alig pár hónapos babával. Az élményünk így székcsikorgatással, sírással, 5 percenkénti evőeszköz leeséssel és a meghittség teljes hiányával telt. Írom mindezt úgy, hogy a személyes éltünkben a babák, gyerekek nagyon fontos helyet foglalnak el. Kellemetlennek éreztük volna, ha emiatt kérjük, hogy ültessenek máshova. Nem is tudom hogyan magyarázzam meg, nem tudom, hogy az étteremhéten kívül is ilyen élményben lett volna részünk itt. Csak azt gondolom, hogy nem mindenki jött ide olyan izgatottsággal, érdeklődéssel mint mi. Van aki csak jött egyet enni, mert most olcsóbb, ismerik Sárközi Ákos nevét, később baráti körben elmondhatják, hogy a babáikkal ettek egyet itt. Nem tudom jót tett e ez a részvétel az étteremnek, mi picit szomorúan jöttünk el.
Köszönjük ha ez eljut az étteremhez.
Mucsi Vanda
- 2025. március 30., vasárnap 08:49