Elég régóta szemezek a hellyel, mert imádom a steaket, pláne ha olyan helyen eszem, ahol értenek is hozzá. A tavalyi toscanas kiruccanásom után pedig már azt is nézem, hogy az ottani 16 eurós T-bone biscettát ugyan le tudja e körözni itthon bármi is? Árban tuti nem. Maga a hely a Liszt Ferenc téren helyezkedik el, versenyző van bőven, ott van szomszédnak a Beckett's, az Incognito, a Senbazuru, és itt volt a rossz emlékű Hooters egyetlen magyar kirendeltsége is. Az antré a felső kategóriát célozza meg, ez egyértelműen látszódik. Az árak nem különben. Egy külön vitrinben a különféle húsok, jópofa, bár egyszer nézzék meg milyen Firenzében, hogy elérjék a sokkoló hatást.
A bruscetta előételnek az egyik legfinomabb volt, amit valaha ettem, lédús, friss, a hátszín carpaccio sem olajos, émelyítő mint a legtöbb helyen. Viszont maikor kiderül, hogy csak úgy rátették a tálra, a sajtósoknak meg szépen körbedíszítették, hát akkor legközelebb belengetem én is, hogy sajtós vagyok. Szerintem én is ugyanannyit fizettem érte, az az étek nézzen ki szépen ne csak finom legyen. Fél percnyi odafigyelés. Vagy nézzenek taknyos-varnyúnak nem számít, de akkor kérek mondjuk 2000 huf kedvezményt. Nézzük az ausztrál Wagyu hátszínt, hisz azért jöttem. Minden falat egy élmény, tökéletesre sütve, nincs benne rágós, vagy inas rész, a mellé adott szarvasgombás burgonyapüré nem nyomja el, nem terjengős, és a maldon só a tányér szélén kellemesen kiegészíti mindezt. Ugyanakkor +5000 forint felár, 150 gramm, az egész egy csík, és nem laksz vele jól. Ennyiért a Trófeában a VIP asztalnál degeszre eheted magad, amiben a pia is benne van, kivéve a rövid, a szülinapi tortád is, meg igaz hogy "csak" Angus, de annyi hátszín, amennyit nem szégyellsz. Ez is csak hátszín volt nem bélszín. A krumplipüré is ötletes, de inkább steakburgonya és savanyúság kellett volna ehhez a tálhoz, hogy aki rendeli jól is lakjon vele. Mert 150 gramm az nem 250 és pláne nem egy T-bone steak. A mákos guba viszont teljes tévedés, a kifli benne száraz és nem szikkadt, lehet több napos, a csokigolyók elhagyásával pedig máris sokat javult volna. De hát istenem, nincs benne hús, nem értenek hozzá. Desszertből egyébként is szegényes volt a választék, és a flódnit az utóbbi iőben túlzásba vittem.
A kiszolgálás udvarias, de azért látszik, hogy nem főidőben jöttem. És egy ilyen helyen működjenek azok a wc-k ha kérhetem. Mindenesetre a hely legnagyobb visszatartó ereje a drágasága, még úgyis, hogy itt megkóstolhatunk olyan steak fogásokat, amiket máshol nem adnak. Szerintem egy alkalmasabb időben még visszatérek. de most emésztenem kell a tapasztaltakat.
Magyar Tibor
- 2024. november 01., péntek 19:50
