Azt hiszem ideje beismernem, a libanoni konyha not my cup of tea. Pedig ez már a tizedik ahol járok. Ez a sok kence, meg valami darált birka, ami úszik az édes, tejszínes szószban, aztán desszertnek valami gejl akármi, gyros pitában és annyi. Pedig nem vagyok válogatós, indiai, ázsiai, mexikói, francia, olasz, jöhet minden mennyiségben, de komolyan felteszem a kérdést, hogy a lópikulában maradtak ezek életben, ha ilyeneket esznek. Maga a hely a felső kategória felé kacsintgat, magyar szót nem is lehet szinte hallani, a kiszolgálás meglehetősen ráérős, majdnem két óra míg lemegy a menü, és közben öt különböző pincér szolgál ki. Jó hír, hogy négyféle mezzét is adnak, amivel akár jól is lehet lakni, végre egy hely, ahol bőségesen mérik mellé a pitát, de szerintem ezt nem így külön, külön kellene, enni, hanem jól összekeverni, hogy a sokféle íz együtt robbanjon a szájban. Legközelebb biz isten elrángatok már egy arab havert, hogy autentizálódjak. Legrosszabb a libanoni spenótos pite, az íze a burekra hasonlít, csak a burekkal jól lakok, ez meg kissé nyers is, lehet ilyennek kell lennie. Azután jön a bejrúti hummusz, nagyon fojtós kell hozzá az ajándék fekete menta tea, hogy levigye. A fűszeres Labneh már jóval krémesebb, kenhetőbb, ehetőbb, laktatóbb. De a legjobb a szerényen megbúvó Fattoush saláta, friss üde, és ropogós, és kell is ehhez a sok tömény kencéhez. Na jön a főfogás.vagyis a jól ismert darált birka bulgurral, jó sok yoghurtos szószban, mellé egy tál rizs? Hogy kell ezt enni? Csináljunk belőle rizskófot, úgyse lesz jobb. A desszert egy adag fagyi, amin szalma van, akarom mondani vattacukorral, csak itt nem Pom Pomnak hanem Ghazliehnek nevezik. Érdekes???? Vattacuki, meg fagyi. Oké. Vizipipa van, legutóbb egy másik helyen is azt mondták van, aztán mikor visszamentem mégse volt. De itt van, és szemmel láthatóan értenek is hozzá. Azért lehet visszajövök.
Magyar Tibor
- 2024. október 27., vasárnap 01:07