Restaurant Hungarian GastroCellar in Budapest

Nagyon kedves volt a kiszolgálás, a legfinomabb az előétel volt, vissza fogunk még menni máskor is.

Már a helyre odatalálás is páratlan 'élmény' volt (igen, nem véletlen nem éttermet írtam), de hála a korábbi kommenteknek sikerült megtalálni végül (utólag kár hogy nem előbb olvastuk ezeket a kommenteket..). Bár előző nap odatelefonáltam hogy tuti minden rendben van-e, nem igazán emlékeztek minderre, de mivel kb teljesen üres volt a hely nem volt gond belőle (1 társaság volt még rajtunk kívül az első 20 percben míg ott voltunk - ennek még később lesz jelentősége). Leültünk, rendeltünk, majd kb 20 perc múlva meg is érkeztek az első italok, de valami mindig hiányzott mikor kihozták a következő kört, nem baj nagyobb bajunk ne legyen gondoltuk (spoiler: de lett :Dd) már ott is érdekes volt, hogy minden elvitt vagy hozott tányérnál valami a földön landolt, a pincérek meg egymással nevetgéltek mindezen, majd megérkeztek az előételek (szintén evőeszköz csörgések közepette) viszont a mezze válogatásokról mind lemaradt a pirítós (több mint érdekes módon) és hiába vártuk, majd tettük szóvá csak annyit kaptunk hogy "megkérdezik", majd visszajöttek üres kézzel hogy az a tányéron van ... hiába mutogattuk ekkor már félórája várva már-már kínosan röhögve, hogy nézze már meg a 4emberből senki sem kapott kenyeret és hozzá se nyúlt még emiatt az előételhez, mire a konyhán nagy veszekedések közepette, duzzogva több kör és 30++ perc után kaptunk kb 6 szeletet 4 emberre :Dddd (a vega tálon 3 szelet volt 1 embernek csak viszonyításképpen😊). (A mosdó szó szerint egy lyuk, amihez elvileg el kell kérni a kulcsot a pultról, ahogy nekünk legalábbis kiemelték, de ezt valahogy időközben elhagyták amikor ott voltunk :Dddd majd kiderült hogy egyébként benne van a zárban belülről - no komment újfent) Nno az előételek felénél gondoltam rákérdezek hogy merre jár az italom (nagy limonádé), ami után már többször érdeklődtem és mindig az volt a válasz hogy "úton van" - majd végül 40p után kaptam egy kis limonádét mert hogy „nincs több nagy poharuk sajnos" (na ekkor már csak mi voltunk a helyen és összesen 3 nagy pohár volt az asztalon, úgyhogy ez már-már komikussá kezdett válni :Dd és még csak az előételeknél jártunk, bár már több mint 1 órája a helyen voltunk (ugye egyedül mi, nem volt másik asztal már).. Újabb evőeszközök a földön.. újabb félóra és megérkezett a főételek egy része is, bár az előző kommentekkel teljesen egyetértve, a leírásra legtöbbjük nem hasonlított (i.e. hiányoztak dolgok a menü alapján az ételből), így nem volt könnyű elsőre megállapítani melyik is melyik, talán a legegyértelműbb és a legviccesebb a vega töltött káposzta volt, ami konkrétan rizs volt káposztában káposztával meg talán cukkinivel(?) meg egy kis tejföllel meglocsolva:Dd, a "núdli"-t (kacsa) meg inkább hagyjuk is.., de egyébként a kecsekesajt még egészen rendben volt (1/4:D), de hogy itt is meglegyen a fő alakítás a sok kanál-villa-kés dobálásnak természetesen az lett a vége, hogy bár igyekeztünk már mindig odébb hajolni mikor jöttek, egyikőnkre telibe ráejtették a használt evőeszközöket:)))) A desszerteknél mint előttünk is írták kb ugyanaz volt a mákosguba és a rétesek alatt, a mákosgubán a habot nem igazán tudtuk értelmezni, illetve mákot sem igazán látott valószínűleg, hiába a mák a leírásban többször kiemelve (a rétes egyébként egész okés volt még).. Majd miután megettünk, megint ültünk egy jó 20 percet beszélgetve, mire felbukkant valaki lekapcsolni a berendezéseket :Ddd amikor elkezdtünk neki integetni berohant a konyha fele és hallottuk a mondata első felét hogy "van még 1 asztal" :Ddd hát valóban volt még egy (1/1) asztal, amit egész este nem igazán sikerült kiszolgálni.. Fizetésnél még megjegyezném, hogy nem pont azok a tételek voltak felütve, amiket fogyasztottunk (nem is abban az árban), de már úgy voltunk vele, hogy érjen véget ez a 3 óra szenvedés csak menjünk végre... Összességében (kínunkban) JÓKAT NEVETTÜNK - HA MÁR (SAJNOS) JÓKAT NEM ETTÜNK.. Lehet, hogy ma volt az első napja az étteremnek (valahogy kétlem), vagy csak ez az este volt őskáosz, de voltunk már jó páran a társaságból, jó pár helyen, jó pár Étteremhéten, de ilyen borzalmakat minden szinten még nem tapasztaltunk ami itt várt minket.. ez messze nem 'Étteremhét színvonal' sajnos.. (mi lett volna csúcsidőben itt?:D) ŐSZINTÉN NEM AJÁNLOM SENKINEK SEM, eddig szerintem sose adtam 4esnél rosszabb értékelést sehol, de itt sajnos nem maradt más mindezek után (szerintem érthetően)...

Az étterembe történő bejutás nem volt zökkenőmentes. (A bejárati ajtó nem működött, ezért egy burgerezőn keresztül lehetett lejutni a helyiségbe.) A vendéglátóhely modern, de nem túl hangulatos, inkább a minimalista stílust követi. A fogások úgy mennyiségben, mint minőségben kifogástalanok voltak. Az ételeket ízlésesen tálalták. A kiszolgálást udvariasan, barátságosan és megfelelően gyorsan végezték a pincérnők. Minden fogást melegen, de azonnal fogyaszthatóan hoztak ki. igazi kulináris élvezetet jelentett számunkra az ebéd!

Családommal mentünk vacsorázni, nagyon elégedettek voltunk. Az ételek finomak voltak, a leves laktató, nagyon jóízű volt, a mezze és a fava is finom volt, a libatepertő ropogós, a kovászos kenyér egyenesen isteni. Már az előétellel jól laktunk, mikor jött a csodás kacsacomb, amihez a galuska szintén nagyon finom volt. A desszertet már alig győztük, de semmiképpen nem hagytuk volna ott. A rétes és palacsinta is kiadós volt. A limonádé természetes citrommal készült, és a fél liter tényleg annyi volt. Végre egy hely, ahol nem szomjaztunk. Mindenképpen ajánlom ezt az éttermet, aki még ezután menne. Kis segítség a megtalálásához, ami nekünk nehézséget okozott: a hamburegezőn kell átmenni és a lépcsőn lefelé, majd egyenesen az üvegajtón át. Ezt kicsit jobban kitáblázhatnák, mert nekünk nem volt evidens, hogy az ajtó, ahol ki van írva az étterem, zárva van.

A ételek leírása nem teljesen fedte a valóságot. Előételek kapcsán a sárgaborsó püré mellől lemaradt a zöld oliva és a paradicsom nem volt konfitált. A leves finom volt. Főételeknél a sütőtök hab helyett simán csak a nudli volt sütőtökös, de ettől függetlenül összességében finom volt a kacsa a dióval és a nudlival. A kecskesajt finom volt, bár ott is a gyümölcsöknél nem volt érezhető, hogy a mézes lenne. A desszerteknél a rétes trilógiához a Tokaji öntet egy vaniliás krém volt, ami a mákos guba palacsintánál ugyanaz volt, bár leírás alapján sült habnak kellett volna lennie és a mákpárlat illetve a mazsolás mák sem volt domináns, inkább csak olyan volt, mintha valami lekvár és piskóta lett volna a palacsintába töltve. Egyébként a mennyiségek rendben voltak és összességében az ízek is finomak voltak, csak volt ami a leírás alapján hiányzott a tányérról vagy a leírás alapján másra számítottunk.

Udvarias kiszolgálás.