Zsolnay Café in Budapest

Nagy várakozással mentünk a kávéházba. Igen tudtuk, hogy egy kávéház soha nem egyenértékű egy étteremmel, de volt már meglepetés, illetve a Radisson hotellel való közös fellépése erre alapot adott. A hangulat és a belső valóban szép volt, ízléses, kedves kiszolgálás, élőzene. Az ételek viszont megdöbbentőek voltak. Az előétel - lencsesaláta még rendben volt. A főétel fogasfilé tálalása, karfiolpürével, és kelbimbóval - eleve érdekes párosítás, már az illata is inkább hasonlított valami menzai ételre, de a kinézete, és a karfiolpüré íze nehezen leírható. Egy savanykás káposztaszagú masszában úszó haldarab volt. A borjú csevap sem volt volt jobb, szinte krémesre darált íztelen hús, bolti ajvárral, és értelmezhetetlen elázott, vághatatlan pitával. Megdöbbentő volt. A desszert szintén vegyes érzelmeket keltet, hiszen neves cukrászda termékei. Ehhez képest a madártej egy nagyon újragondolt vaniliás tejszín volt. A "tej" része egy vaniliás tejszín volt, kis elemekkel kiegészítve, de semmiképpen sem a kellemes klasszikus tojásos ízt érezte az ember, csak a masszív tejszínt. A felhő állagúnak várt betét pedig inkább egy szintén tejszín ízű keményebb panna cotta gombóc volt. Szóval tejszínes lében tejszín ízű gombócok. Ez nem madártej, még újragondolva sem, és az íze sem volt még csak közepes sem. A zsolnay desszert pedig, bár ehető volt legalább, de egy vidéki nagymama egyszerű piskótás gyümölcsös receptjét is erősen alulmúlta. Összefoglalva borzasztóan nagy csalódás volt a vacsora, és csak sajnálom azokat a szállodavendégeket, akik az eredeti árért ezt a minőséget kapják egy színvonalasnak gondolt helyen. Meg lehet a véleményük a magyar konyháról.

Összességében elégedettek voltunk

Nagyon finomakat ettünk, a kiszolgálás is remek volt, és külön köszönjük, hogy az ételallergiánkra is odafigyeltek!

Étteremhét alkalmából tértünk vissza és most is teli hassal és pozitív elményekkel távoztunk. Az ételek finomak és megfelelő mennyiségűek voltak. A bárány cevap elég középszerű, vidéki bistro jellegű volt, ellenben a tonkababos karamellás madártej az egyik legjobb desszert volt, amit valaha ettünk. A felszolgáló kedves volt, közvetlen, kicsit a vidéki fogadók hangulatát éreztette, ami egyszerre adott melegséget és volt kettősség is az étterem/szálloda kinézetével együtt. Az étterem magam viszonylag üres volt és csendes, a fények pedig erősek, amitől kicsit rideg volt a hangulat. Kicsit alacsonyabb világítás és kellemes zongora a háttérben sokat segíthetne. Ettől függetlenül élveztük az estét.

Nagyon kellemes estét töltöttünk a kávézóba, régóta járunk, főleg a finom süteményért. A vacsorával szemben nagy elvárásaink voltak, de sajnos egyik fogás sem volt kiemelkedő szintű. Mondanám, ilyet otthon is főzök... Kedves volt a kiszolgállás, és a zene is amit egy hölgy hárfán szolgáltatott.

Két barátnőmmel egy kis szombat esti vacsorát szerveztünk. Az étterem hangulatos, a zongoraszó kellemes. A pincérünk készséges volt, nem jelentett problémát, hogy ez egyikünkre várni kellett kicsit. Az üdvözlő falat ötletes és finom volt és ez a színvonal maradt a leves-előétel (vöröslencse saláta, kukoricakrémleves) és a főételek (fogasfilé-báránycsevap) alatt is. A mennyiség még sok is volt, de nem hagytunk egy falatot sem! Mindkét főétel különleges szósszal, körettel rendelkezett, ami érdekessé és ünnepivé tette a fogásokat. A csúcs a desszert volt! Mindhárman a madártejet választottuk és nem kellett megbánnunk! A karamelles-körtés vaníliaszósz, a habok... ennél jobbat még nem ettem! Nagyon jól éreztük magunkat, jót beszélgettünk és a fizetésnél még apró, ehető ajándékot is kaptunk! Jó választás volt!