Restaurant Il Mercato Ristorante (Balatonakarattya) in Balatonakarattya

Rántott marhapofa, de hívjuk inkább odaégetett vastagbundás falatkáknak

Családi születésnapra érkeztünk - már nem előszőr - az étterembe. Minden alkalommal kifogástalan a kiszolgálás és az ételek minősége. Köszönjük a segítő, roppant humoros és hozzáértő kiszolgálást Rébék Cintiának és nem utolsó sorban az étterem összes dolgozójának. A születésnapi köszöntés zseniális volt! Kívánunk további sok sikert a tulajdonosoknak és minden kollégának!

A tavalyi nyaralásunk alkalmával találtunk rá erre a helyre, mely már akkor is megnyerte tetszésünket. A hely hangulata, a kiszolgálás és a konyha azóta sem változott, sőt... Vacsorázni mentünk, időpontfoglalással. Minden a legmesszemenőbbig rendben volt; ha máskor mennénk le a Balatonhoz ( Északi-középhelységből utaztunk) is ellátogatnánk az étterembe. Köszönjük! 120%-ig minden oké volt!

2021. augusztusában jártunk itt először, mert nagy volt az online marketing a hely körül. Sok éve járunk a Mauróba Zamárdiban (Olaszországba is minden évben többször), a Mercato-t is ki kellett próbálnunk. Foglalt időpontra mentünk este 9-re, kb. 9.20-ig állva kellett várnunk, csak ekkor tudtunk leülni az előre lefoglalt asztalunkhoz. Ez sajnos negatív. Nem is volt ez nagy gond, társasággal voltunk, fényképeztünk közben. Nagyon szép a hely, ez 10 pontos, és tetszett a játszótér ötlete is a bejárat mellett, nagyon hasznos. Ilyen igazi olasz hangulatot utoljára Paluzzában tapasztaltunk, ott még 1. VH-s bunker páncélajtó is volt a rengeteg antik dolog mellett, ez tetszett a Mercato-ban is. A pizzatészta igazi olaszos volt, kicsit megégetve, kicsit szárazra sütve, vékonyra nyújtva, kellő feltéttel, ezt így kell. A báránycomb finom volt, de alig volt rajta hús, még jó, hogy a feleségem nem nagy étkű :) Ami viszont érthetetlen, hogy lehet, hogy a pastát gyerekadag alatt mérik? Aglio Olio Spaghetti volt, nem egy drága tengergyümölcse, mégis a barátom 12 éves fia két adagot evett meg, mert az első után még éhes volt. Ez egy olasz étteremben szégyen. A pasta legyen rendes adag, ez alapvető dolog. Én sörös vagyok, a sör rossz volt és meleg, vagy éppen ezért volt rossz. Nem ezt vártam egy ilyen (ár)színvonalú helytől. Ha jó sört akarsz inni, menj a Mauro melletti Dokk-ba, ott világbajnok a Heineken :) A Labrusco sem volt finom, 1650/dl áron. Hmmm... Ami még kicsit zavart, hogy ott ültünk telt házban, és nem szólt semmi zene. Erről beszélgettünk is, valszeg meghallották a pincérek (akik egyébként folyamatosan ott voltak és a kedvünkben jártak), mert pár perc múlva megszólalt egy halk hárttérzene, ami jól esett. Igazából összességében jó élménnyel távoztunk a vacsora után, mindenki elégedett volt. Nem vagyok filléreskedő, nem is néztem meg a számlát részletesen, csak a végét, plusz adtam pár ezer borravalót, ahogy szoktam. Tudom, hogy van szervizdíj, hiszen olasz étterem. Most három hét elteltével találtam meg a számlát a pénztárcámban, és jobban megnéztem, hát azért a 8400.-Ft-os szervizdíj egy 70 ezres számlában elég durva. Pontosabban 60e volt, plusz szerviz, plusz jatt. Ez 14%, még Olaszországban sem láttam ennyit eddig sehol.

És csak azért, mert nincs 6-os. 2 év után újra itt voltunk. Hála Istennek semmi sem változott. Finom ételek, figyelmes kiszolgálás. Remek környezet. Annak ellenére,hogy teltház volt, minden gyorsan ment. Külön köszönet Barbarának és Zsoltnak a profizmusukért. Az éttermet csak ajánlani tudom

A balatonakarattyai MERCATO sok esetben csalódás volt számunkra. Többszöri esélyt adva az étteremnek, hol társasággal ültünk be - a kezdetektől fogva - hol mi magunk vacsoráztunk. Nyitásnál még nem volt probléma, a színvonal olyan volt, melyet az étterem külsőleg tükrözött. Olyannyira, hogy az üzletvezető akkoriban még figyelemmel kísérte a történéseket: odajött és megkérdezte, minden rendben van-e. Azonban, ahogy telt az idő, úgy romlott a hely minősége, mind az étel, mind a kiszolgálás tekintetében. Volt olyan eset, amikor szalámis pizzát kértem...helyette vegetáriánust kaptam, melynek alakja leginkább egy amőbához volt hasonló, odavetett, odaégetett széllel. A másik pizzán, pedig nem volt semmi, a rákért extra feltétek közül. Minderre több mint egy órát kellett várakoznunk, holott nem volt telt ház. Több ízben tapasztaltuk: sót-borsot nem képesek az asztalon hagyni. Úgy kell érte könyörögni. Ráadásul a pincér nem is engedte, hogy én sózzam az ételem, Ő sózta meg, amit eleve dühítőnek tartok. Az ételem Én szeretném ízesíteni a magam szája íze szerint. Ezek után a pincér újra magával vitte a sót. Amikor társasággal tartózkodtunk az étteremben, ugyanez a pincér, aki az évek alatt sem tudta jó irányba terelni (durva) modorát, ugyancsak ránk parancsolt, hogy egy darab étlapot sem hagy nálunk. Kioktatva közölte, ha majd a desszerthez érünk, akkor visszahoz egy étlapot. Nos, nem hozta. Úgy kellett elcsennem egy étlapot, mert csak többszöri keresésre jött vissza asztalunkhoz, hogy rendelhessünk desszertet. (Azt sem értem, sok üresen álló fiatal pincér, miért ácsorog, mintha semmi dolguk nem lenne - holott LENNE.) Szeretném jelezni: azt az energiát, amit a rossz modorra fordítanak, azt inkább minőségi ételekre és kiszolgálásukra lehetne áldozni. Szóval, több okot nem kell felsorolnom: miért járunk még mindig kitartóbban a MAURO-ba. (2020. nyara)