Nagyon magasan kezdtek, egy finom üdvözlőfalat után fantasztikus sütőtökös tortellivel. Ilyen finom tésztát nagyon rég ettem. A vajban ropogósra sütött zsálya pedig telitalálat. A sajtos pulykamell finom, de a poén a 11-féle sült zöldség köret. Ez otthon reprodukálhatatlan. Az adagok nem nagyok, de tökéletesen elég volt (pedig nem vagyok kisétkű) és remekül megágyaztak a kiváló rozénak. Az almatorta és a fügefagyi jó volt, de nem emlékezetes, és a nagyon várt Marsala sem okozott csalódást, csak a kávé. Olasz étteremben ennél jobb van több helyen is (mármint itthon). A számla húzós volt, de számítottam rá és megérte az árát. Szinte végig teltház mellett hibátlan és türelmes kiszolgálásban volt részem, nem is tudom, hogy győzték ketten és még tanácskozni is lehetett a pincérekkel. A hely legnagyobb baja a szűkösség, a kicsit is hátratolt székek összeérnek, a szomszédok társalgásába akár be is kapcsolódhatnék, az asztal zsúfolt, ha kinyitom a WC ajtaját, már alig tudom átpréselni magam mellette. Mégsem éreztem magam kényelmetlenül, mindenki gyakorlottan siklott a réseken át, senki nem lökött meg, én sem vertem le semmit, minden vendég kulturáltan viselkedett. Az is tetszett, hogy minden korosztály képviseltette magát. Nem látszott, ki bennfentes, ki betérő vendég, a külföldieket is csak a beszédükről lehetett megkülönböztetni. A teríték nagyon szép, az evőeszköz praktikus, a szék jó kényelmes, pedig az enyém karfátlan volt. Szívesen visszamennék úgy félévente, de ha telne rá, gyakrabban is. Még sok érdekes van az étlapon.
Rutkai Ágnes
- 2011. október 24., hétfő 16:38