Kevés a glutén/laktóz/mindenmentes étterem a fővárosban, és a múltkor az egyik helyen igen nagyot csalódtunk, szóval most a 36-al tettünk egy próbát. Először is nagyon kiesik mindentől, hacsak nem a környéken élsz el kell érte zarándokolni. Maga a hely nem rossz, de amúgyan még egy bizstró hangulatot áraszt. Cserébe a kiszogálás nagyon rendben van, látszik, hogy nem csak szeretnek itt dolgozni az emberek, de szívüket, lelküket beleteszik. Udavruasak, kedvesek, már már túl kedvesek. :D
Nézzük a menüt. Nem fogok újat mondani, itt is az előétel volt a legjobb. A Tom Khai csirkeleves rendkívül pikáns és érdekes, semmihez sem fogható, savanykás is meg nem is, életemben nem ettem ilyet, de biztosan nem utoljára. A Marhahúsleves pedig forró tüzes, ilyenkor amikor már ráfordulunk a télre igazi kincs. A menüben a hatszázféle csirke mellett az egyetlen borskéregben sült sertésszűz a változatosság. Kár így elrontani a szűzpecsenyét, eléggé kiszáradt, a parázsburgonya, meg újkrumpli lenne ha nem éenne régi. A csirkemell steak mellé jár egy falat csőben sült bébirépa. Tartok tőle, fűszerezésben más mint az összes többi csirkeétel amiből még lehetett volna választani. A somlóit feldobja a tokaji bor, sajnos a tápióka pudingot semmi nem dobja fel, helyette az epres túróortát kelett volna választani. A menühöz kaptunk egy egy pohár proseccot, ami megadta az est hangulatát. Kár, hogy a folytatás egyre gyérebb lett. De nem mondanám, hogy ne adnék a helynek újabb esélyt, ha legközelebb nem csak csirke lezs csirkével, és ha megígérik, hogy soha többé nem teszik ezt a sertésszűzzel.
Magyar Tibor
- 2023. október 13., péntek 00:46