Az étteremhét keretében voltunk kipróbálni a helyet, nagyjából azt hozta, amit vártam.
Az ételek vagy nagyon finomak voltak, vagy a kulináris élmény határát súrolták, és mindez ugye egy olcsósított menüben... így aztán ha 10 pontot lehetne adni, 9-et adnék. A leves 'csendesen' ugyan, de nagyon finom volt, a főétel majdhogynem zseniális. (Csak éppen többször ettünk még zseniálisabb Stroganoff-ot, igaz marhából, az Arany Kaviárban.) A sertéspofa döbbenetesen omlós volt, és nagyon tetszett a sokféle íz a tányéron, és persze az összhangjuk. A créme brulée is teljesen rendben volt, ízes volt a krém, ropogós a cukorréteg, és friss jellegű lett a gyümölcsöktől, kihozták belőle, amit ebből a műfajból ki lehet hozni.
Viszont:
1., a fő kiszolgálónk, egy fiatal hölgy, nagyon-nagyon-nagyon nem volt oda való, de gondolom mondjuk egy csárdában megfelelő lehet. Azért nem volt gáz, de: A., A kért buborékos víz helyett csendeset hozott. B., Tetszikezi a vendéget. C., Az újabb és újabb evőeszközöket oda se nézve és szó nélkül majdhogynem lecsapta az asztalra, teljesen random módon. A leveshez a kanalamat a messzi baloldalról kellett előhalásznom, a főételnél elém víszintesen rakta őket egymás mellé a tányér fölé, a férjemnek valamelyik oldalra függőlegesen egymás mellé a tányér mellett. D., Integetés, kalimpálás nélkül nemigen lehetett felhívni a figyelmét, hiába ment el többször az asztal mellett és néztünk rá merően :), felénk se nézett. A többi pincér teljesen rendben volt, de ők csak egyszer jöttek oda.
2., Mi szeretjük az olasz espressot, és tudjuk, hogy 25-30 ml, de amit espresso néven kaptunk, az konkrétan ristretto volt. (15-20 ml) És langyos. (És újhullámosan savanykás, de ez már ízlés kérdése.)
Katona Edit
- 2024. március 16., szombat 14:11