Egyik legjobb étterem, ha tapasozni akarsz, kezdjük ott hogy JÓL LAKTAM! Ez nem mindig sikerül egy tapasos helyen, ahol a legtöbbször olyna korgó gyomorral távozom, mint... mondjuk egyik másik sushizóból.
Itt viszont minden bőséges volt, nem tűnt olyannak a menü, hogy egymás elől ennénk el a falatkákat, egyedül a végén történt egy kis difi, azért két férfi, nem biztos, hogy egy tányérból szeretné kanalazni a fagyigombócokat :D De kérésre hoztak két terítéket.
A kiszolgálás egyébként rugalmas, és modern, nekem nagyon bejött, illett a hely közegéhez. Az antré is stílusos, különösen a WC-t takaró falifestmény. A hely maga elég frekventált, gyakran járok ide enni, - itt van nem messze a Bombay, a Rétesház, meg féltucast egyéb igen jó hírű étterem - mi délután ötre érkeztünk, este hétre már dugig volt, szóval lehet nem árt asztalt foglalni.
Nézzük az ételeket. Az egyes fogásokat külön-külön hozták attól függően, hogy az előételt vagy a főfogást alkották e.
Sült padrón paprika - no hát ez az amiből egy kilót is meg lehet enni ha jó készítik el, kicsit fonnyasztva, kevés olivaolajon, nagyszemű sóval, csak ezzel jól lehetne lakni. Igazi tapas vacsoráról nem is hiányozhat.
A csípős, paradicsomos feketekagyló nem az esetem, de a héten sikerült olyna helyre mennem, ahol kifejezetten elrontották, szóval ez is ötös, az, hogy valaki szereti e inkább ízlésbéli dolog.
Serrano és jalapeno krokett egy érdekes ízvilágú keverék, az én megítélésen szerint ehhez már spanyolnak kellene lenni, de hát ők se rajonganak a madártejért.
Chipirones - avagy sült bébi tintahal, ezer éve nem ettem, mert annyira sajnálom a kis bébi polipocskákat, de mennyei volt, nem érződött a gumis állag, mintha a frissen a tengerből halászták volna délután.
Gnocchi gorgonzolával, serranoval és dióval. Csöppet fojtós egyveleg, de sokkal jobban kihozta a serrano sonka ízét a gorgonzola sajt. Csömör gyönyör, már itt kezdtem telítődni, és még hátra volt a java!
Marha carpaccio tonhalkrémmel, dióval, rukkolával - nagyon szép, fényezett, leheletvékony marhaszeletkék, itt éreztem először, hogy túl kevés.
Pulpo a la Gallega - olíva olajos, paprikás, burgonya polippal, - újabb tenger gyümölcsei fogás, de az előző tintahalfalatokat nem tudja legyőzni, a burgonya viszont kellemes aromát ad az egésznek.
Diana hátszín - zsneiálisan, mediumra sült (zsebsárkányozott) szeletek, a korona, az egész vacsorán, amikor már nem is vártam semmit.
A baszk csokoládés sajttorta eperöntettel, és a partisna gelato (fagylalt) már tényleg csak a ráadás, ha nincs benne a menüsorban, akkor is elégedetten távozom.
Az étterem ráadásul borsorral is készült, tökéletesen passzoltak a borok is. Messzemenőkig az egyik legjobb étteremhetes látogatásom, biztosna visszatérek még családdal, barátokkal, mert ezt az élményt valóban meg kell osztani.
Magyar Tibor
- 2024. március 07., csütörtök 21:14