Kedves Macesz Csapat!
A Macesz Bisztróval a tavalyi étteremhéten ismerkedtünk meg családilag, és szerelem volt első pillantásra, villahegyre, falatra, harapásra. Tavaly ősz óta ünnepeltünk ott születésnapot, névnapot, és beugrottunk "csak úgy" is.
Mindezek után nem volt tehát kérdés, hogy az idei ismét a Macesz Bisztróban fogunk vendégeskedni az étteremhéten.
A különleges, étteremheti étlapról előételnek a nyulat és a kacsát választottuk, ami egyszerre ötvözte a hagyományos ízeket az újdonság varázsával (nyulat eddig még nem kóstoltunk máshol), a kacsa pedig a diós kenyérrel a legjobb előétel, amit valaha kóstoltunk.
Főételből hárman háromfélét kértünk, így sólet, lazac, és muflon került a tányérunkra. A sólet hol máshol lehetne autentikusabb, eredetibb, és igazibb, mint a Maceszban? A lazac finom, kellemesen ropogósra sült bőrrel végezte a tányéron, a kölesrizottó pedig egy életre megváltoztatta a köleshez, a rizottóhoz, és a kölesrizottóhoz fűződő viszonyomat.
A muflon egy tipikus "kilépek a komfortzónából" választás volt, ami az este egyik legmeglepőbb fogása lett. A hús kellemesen fűszeres, nem száraz, a hozzá köretnek kínált krokett picit meglepő és ízletes, ám a mártással minden szépen összeáll egy egésszé.
Oh, és az édesség! A Macesz házi flódnijából egy kocka soha nem elég (nem lehetne legközelebb egy egész tepsit kérni?), ám az étteremhétre készített flódnigombóc még az "alap" flódnit is túlszárnyalja! Volt szerencsém néhány helyen különös és különleges süteményeket kóstolni, és bár édesanyám zserbóját semmi nem taszítja le a trónról, a Macesz flódija szorosan a második mögötte. A Lúdláb 2.0 is hatalmas kedvenc lett az asztalnál, a kesernyés étcsoki és a meggyzselé együtt hibátlan.
Feltétlen szeretném még elmondani, hogy ennyire kedves, figyelmes és előzékeny felszolgálókkal más étteremben még nem találkoztam. Kívülről is jól látszó harmónia van az ott dolgozók között, igazi csapatmunka. Kivétel nélkül mindenki előzékeny, kedves, és mosolygós, éppen ezért két étel között mindig van idő egy-egy jó szóra, cinkos összemosolygásra.
Nagy hangsúlyt fektetnek a precizitásra, minden evőeszköz a milliméterre pontosan a helyén van, a tányéron minden mártás, köret és dísz tudatos tervezés után kerül a vendégek elé.
Nagyon szerem a Maceszt, a konyhájuk remek, és minden évszakban mutat valami hagyomántisztelően újat. Bár a fogásokban felsejlenek a hagyományos ízek, egy-egy csavarral mindig sikerül újjá, frissé, és szokatlanná varázsolni - ilyen volt például a tavalyi étlapon a kacsa kókuszos burgonyapürével és mangószósszal.
Gratulálok a séfnek, a felszolgálóknak, és az étterem összes dolgozójának, mert remek helyen, remek konyhában, remek csapattal, mindig remek dolgokat alkotnak.
Üdvözlettel, Mezei Ágnes Hanna
Ui.:Köszönöm, hogy soha nincs megoldhatatlan probléma, nincs lehetetlen még akkor sem, ha a flódniból torta lesz :)
Mezei Ágnes Hanna
- 2018. október 16., kedd 18:32