Az etterem het kereteben mentunk el ide. A kiszolgalassal nem volt gond, a pincerno nagyon kedves volt. Az etel azonban ehetetlen volt, rebarbaras passion fruit levest kertem, amin a rebarbara nem erzodott es leginkabb konzervlehez hasonlitott. Foetelnek zoldseges kacsamellet valasztottam kurtoskalaccsal. A kultorskalacs nagyjabol egy kis karikanyi, de legalabb az eheto volt. A kacsamell borzasztoan meg volt sutve es tocsogott a szoja szoszban, amit azert nem ertettem mert a menun nem szerepelt hogy szojas lenne. Ehetetlen sok szoja volt rajta, sos volt es kifejezetten rossz izu. Nem birtam megenni. A desszert kesudios narancsos sutemeny volt, ahol visszakoszont valoszinuleg a levesbol megmaradt konzervle, amivel a menzas piskota nyakon volt ontve. A tobbiek mas desszertet rendeltek de az ovek is ehetetlenul csomor volt. Z kategorias etelek voltak, szepen talalva. En tenyleg nem vagyok se nagyetku, se valogatos de nem birtam megenni es utana meg el kellett latogatnom egy gyorsetterembe hogy ne maradjak ehes. Ez volt az elso olyan etterem, a dining city-s etterm het kereteben, ahol nem votlam elegedett. Akarki szuri az ettermeket, talan erdemes beepitenie egy masodik rostat.
A jegkert konyhaja ez alapjan botranyos, a harom fogasos menuben, egy olyan etel sem volt, ami eheto es izletes lett volna.
Anett
- 2016. október 20., csütörtök 09:47