Aki igazán finomat szeretne enni egy kellemes környezetben, az ne ezt az éttermet válassza.
Igazából magam sem tudom, miért gondoltuk úgy, hogy kipróbáljuk ezt a helyet. Talán a kilátás miatt. De sajnos az sem volt. A hajó egyik oldalán a rakpart betonfalát látod a parkoló autókkal, a másikon pedig egy bádogpallót, ami eltakar mindent. A fél pont is csak a felszolgálóknak jár, akik tényleg kedvesek voltak és a végefelé mintha azt láttam volna rajtuk, hogy ők is sajnálják, hogy ott vacsoráztunk és szégyellik az egészet.
Rendes ajtaja sincs a helynek, áradt kintről be a hideg, másnapra sikerült is torokfájásra és hőemelkedésre ébredni. Eleve beérsz, és mintha visszacsöppennél az időben a rendszerváltás előttre. A fa lambérián és a lakkozott faasztalokon még ha közel hajolunk, talán lehetne hallani a KISZ-es titkárnők gyorsgépelésének hangját is.
Egyetlen kishölgy szolgált fel az összes asztalnál, emiatt szerencsétlennek mindenhol esedeznie kellett a csúszásért. Na meg aztán a slepp... Gondolom valami buli volt készülőben, mert a staff átjáróháznak használta az éttermet. Gyönyörű volt látni, ahogy a sörös rekeszekkel esnek-kelnek az asztalok között, egy-egy székbe beütve azokat. Egy csajszi például egy cigivel a szájában lejtett végig a helyiségen.
Az étel. Mondjuk ha az jó lett volna, akkor elnéztem volna ezt az egészet, de igazán irigylem azokat, akik 5csillagra pontozták ezt a helyet. Ők egy másik univerzumban ettek itt, vagy ennyire más az ízlésünk? Valahonnan az A38 nagytételben tudott vásárolni epret, áfonyát és madársalátát, mert szinte minden tányérra rárakták teljesen indokolatlanul.
A lágy kecskesajt egy hideg, készen kapható METRO-s sajt, ami a kés alatt eltörik, a sárgabarack chutney pedig megmelegített marmaládé. 5 levél madársaláta volt a köret, már ha köret volt és nem díszítés az áfonya és az eper mellett.
A tatárbeefsteak úgy nézett ki, mint egy vastagabb szelet kutyaszalámi, KARFIOLLAL! Ja és eperrel. Lilahagymára ne is számíts, vagy kis paprikára. Az nem olyan fancy mint az eper, ami ugye marhára illik hozzá.
A kacsa mócsingos, a krumplisaláta tálalója konkrétan szanaszét volt törve, ha lehetne képet csatolni már megtettem volna, mert ezt le kellett fényképeznem. A legutolsó kifőzdében nincs ilyen.
A desszert 1, azaz 1 darab túrógombócka, ami amúgy még egészen finom volt és MELEG, természetesen áfonyával. Hogy hol volt a puszedli, nem tudom, Talán valaki sajnálta tőlem. Nade ami az egészet megkoronázta az a csokis lávasüti málna szorbéval. A mi lávasütinket valamelyik alvó vulkán mellől hozhatták, mert hűtőhideg volt, a sorbet pedig olyan kemény és fagyos, hogy valakihez hozzávágtam volna, akkor elterül. Ebből világossá vált számomra hogy itt semmi nem készül frissen, csakis illúzió lehet, ha valaki mást hisz. Csóri lávasütit elfelejtették bedobni a mikróba. Malőr.
Amióta létezik az Étteremhét, nagyjából azóta járok és próbálok ki új helyeket, de ennél rosszabb étteremben még soha nem voltam és biztosan mondhatom, nem is leszek.
Gina
- 2022. március 21., hétfő 16:44