A kétezres évek elején volt egy autós reklám, amelyikben az ifjú pár kimegy "Mamáért" a reptérre. Az anyós, folyamatosan kritizál mindent, veje nem tud jót csinálni. Ám amint beül az új autóba, hogy hazainduljanak elnémul és elégedetten tekint körbe. Egész úton csöndben van, ám amikor kiszáll folytatja a kritizálások sorát.
Nos az én anyósom nem ilyen, de közeledve a nyolcadik "x"-hez, már nagyon is kialakult véleméyne van mindenről,és mindenkiről, aminek hangot is ad.
Sok helyen megfordult életében, van viszonyítási alapja, mégha ez néha elég egyéni is.
Nos ő azért nem olyan házsártos, mint a reklámba szereplő hölgy, ám a HedoBar & Kitchen-ben neki is elakadt a szava. Se a felszolgálók kedvességébe és figyelmességébe, se az ételek mennyiségére és textúrájára (Pedig nagy "Séfek séfe" rajongó.), sem a toalett figyelmes és diszkrét felszereltségére, sem az erre a hétre összeállított menüválasztékra és italcsomagra nem volt egyetlen egy rossz szava sem. Csak jó. És ennek is hangot adott.
...
Na jó, azért volt egyetlen egy. A másik asztalnál ülő tíz fős család nevelési elveire, ahol a négy gyereknek a húsz ki-be járkálása közben, egyszer sem sikerült az ajtót becsukni, aminek köszönhetően minden alkalommal egy jó nagy kört írt le a benti helyiségben a hideg levegő. Dehát legyen ennyi hibája a helynek, hogy a vendégkörét nem válogathatja meg.
Mi köszönjük, hogy a vasárnapi ebédünket Önök készítették el! Szerintem még visszatérünk.
Balogh Attila Gábor
- Tuesday 21/10/2025