A Diningcity étteremhét első állomása (mert lesz még) dabasra, a Deli Bisztróba vezetett. Kellemes, "aranyos" kornyezet, valóban "bisztró" jellegű, mint étterem, de ez nem válik hátrányára. Hangulatos helység. De lássuk a lényeget, a menüt:
Az előételek közül megkóstoltuk a tatárt és a libamáj brulée-t is. Azt kell mondanom, hogy életemben nagyon sok tatárt sikerült készítenem és köstolnom, de ennél jobbra nem emlékszem. A libamáj brulée is isteni volt, nekem egy nagyon-nagyon kicsit sok volt az édeskés íz, amit fokozott, hogy pirított édes kalács volt hozzá, de tudom, hogy ez a mostani "irányzat", szóval még a brulée-s tálat is "kinyaltam" az ujjaimmal :)
A második félék közül az egyik fogasfiél sáfrányos rizottóval volt. Ha pontot kellett volna levonni, talán ezért, de mivel minden más (és ez is 99% volt, így nem húztam le pontot :) ). Nekem kissé kevéske volt a hal, de nagyon fincsi. Érdekes, hogy külön a hal és külön a rizottó annyira nem adta magát, az igazi élményt együtt adták ki, szóval érdekes volt így.
A másik második viszont hibátlan volt. Kacsacomb gnocchival. TÖKÉLETES. A csontoról omlott le a hús, alatta kellemes fáűszeres szaft, melybe lehetett a gnocchit tunkolni, szóval én is sütöttem már kacsacombot, de ezt a megoldást megpróválom majd odahaz lemásolni, annyira jó volt.
Végezetül mindkét desszertet kipróbáltuk, a madártej egyszerűen fennséges volt. A kókuszos tejbesrizs is fincsi volt, de nekem valahogy nem jött át a kókusz íze. De finom volt.
Szóval szerintem ide még vissza kell menni, mert a marhapifa-pörkölt izgatja a fantáziámat, és láttam, ahogy két vendég a pultnál bor-sajt-sonka kombóval kényeztette magát (mind helyben kapható), és mondom: na ezt ki kell próbálni.
Ja, még annyi: fiatal felszólgálónktól bárki tanulhgatna a szakmájából. Mosolygós, udvarias, kedves, figyelmes, gyors, előzékeny, veszi a humort, szóval csak így tovább!
Dr. Barna Julianna
- Friday 07/10/2022